Nem hazudtolta meg magát. Dés igényes, kicsit filozofikus, helyenként melankolikus... De hát ilyen volt ez a péntek este is....
Vagyishogy éppen hogy nem ilyen volt. Igenis merész és bevállalós a szombathelyi közönség: bár a koncert kezdetekor már folyamatosan esett, mégis tele volt a Fő tér Dés László műsora alatt. Fiatalok és idősebbek, dzsekikben, viharkabátokban és ernyők alatt... tapsolni nem is maradt keze senkinek. Dés azonban megengedte a közönségnek, hogy kéz használata nélkül - egyéb módon mutassa meg tetszését: hujjogjanak vagy füttyentsenek, akkor a színpadon „dolgozó” művész is érzi, hogy vele van a publikum. A szombathelyiek pedig fütyültek rendületlenül minden szám után. Főleg akkor, amikor Tóth Vera is színre lépett... Jól állt ez a fiatal női jelenség a szürkülő bozontok mellett... Jól begyakorolt, összeérett produkció volt ez a Nagy utazás. És esernyővel a kézben még azt sem bántuk, hogy ez most nem egy cipőkoptatós, rázós bulira kerekedett. Jó volt sötétben összebújni az ernyő alatt - ahogy elnéztem - minden korosztálynak.